és nem kicsit, nagyon! poénkodhatnék, ha lenne kedvem viccelni. de nincs. mert nem az a baj, hogy a ballib szóval leírható politikai erő elveszíti a következő választásokat. ez teljesen rendben van demokráciában. ami az igazi baj, hogy romokban hever a köztársaság ethosza. és ezt kurva nehéz lesz újraépíteni.

Fantasztikus dolog politikát csinálni. Fantasztikus. Fantasztikus egy országot vezetni. Az utolsó másfél évet azért tudtam én személy szerint csinálni, mert egy dolog ambicionált, és egy dolog fűtött: visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet, hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól meg a jobboldaltól, és tanulja most már meg magát, nem ő hozzájuk mérni, hanem a világhoz. Ez adta a hitet, hogy miért érdemes ezt csinálni. Nagy dolog volt, imádtam, életem legjobb része volt. Most az adja, hogy történelmet csinálunk. Nem a történelem könyveknek, arra szarok, egyáltalán nem érdekel, hogy benne leszünk-e. Hogy én személy szerint egyáltalán nem érdekel. Csinálunk-e valami nagyot. Azt mondjuk-e, hogy a kurva rohadt életbe, jöttek pár napig, meg merték tenni, és nem szarakodtak azon, hogy hogy a francba lesz majd az útköltség elszámolásunk, bassza meg! Jöttek párak, akik nem szarakodtak azon, hogy akkor a megyei önkormányzatban lesz-e majd helyük, vagy nem. Hanem megértették, hogy másról szól ez a kurva ország! Hogy megértik azt, hogy azért érdemes politikusnak lenni itt a XXI. század elején, hogy csináljunk egy másik világot! Csak azért! Egzisztenciát lehet még találni sokat.

hát nem jöttek, b+!!! jöttek, vagy inkább maradtak - és nem páran - akiknek volt pofájuk elherdálni a közpénzeket. akik lehetővé tették, segítették, vagy csak tudomásul vették hogy ömlenek a pártkasszákba és magánzsebekbe a tíz- és százmilliós végkielégítések, fekete pénzek. akik szerint a lenyúlások, a túlszámlázások stb. a rendszer szükségszerű elemei.

Vagy C változat, nem történik semmi, el lehet még így egy darabig lébecolni. Persze, hogy bonyolult az egészségügynek a dolga. De hát amelyikünk bemegy egy egészségügyi intézménybe, tudja, hogy hazugságok sokaságára épül. Persze, hogy az oktatásban borzasztóan nehéz bármihez hozzányúlni, de igen, azt látjuk, hogy nem egyenlően osztja a tudást széjjel. Valamelyikőtök mondta - az Arató Gergely -, az mégiscsak a legnagyobb igazságtalanság kérem szépen, hogy a magyar oktatási rendszer egyik oldalról a köztünk lévő társadalmi különbségeket fölerősíti, nem gyengíti, aztán még szegregál is. Hát ez az igazi nagy probléma! Ez a nagy gond! És az a nagy gond, hogy azoknak adjuk az ingyenes állami oktatást kérem szépen, akik a legjobb családokból jönnek! Hát ehhez képest nem az a botrány, hogy ki kell fizetni 3 százalékonként. Ha van társadalmi botrány, akkor az, hogy a felső tízezer termeli magát újra közpénzen! Mi meg ezt nem merjük kimondani, és be vagyunk szarva, hogy azt mondjuk, hogy egyébként, ha hét százalék, akkor tessék fizetni. Ne áltassuk itt egymást, ez az igazi botrány! Az az igazi botrány, ahogy a Laci beszél az ő cigány embereinek, annak tized olyan jó minőségű egészségügyi szolgáltatás jut, mint nekem! És mióta az anyámnak, ismerik a nevét, azóta neki is jobb jut, a kurva életbe! Nem tudta, hogy mi történt, megjavult az egészségügyi rendszer fiam? Mondom, egy lószart mama! Az az igazság, hogy fölismerik a nevedet! Ez botrány! Ehhez képest, társadalmi értelemben a vizitdíj semmi, az nem botrány, az kényelmetlen politikailag. Meg kifizetni. Meg politikailag lehet súlyos következménye, de őszintén szólva, ez a következmény legfeljebb bennünket érint, ha idióták vagyunk. A társadalmi következménye az meg mindenkit érint. Mi azért nem merünk hozzányúlni egy sor nyilvánvaló társadalmi hazugsághoz, mert félünk a ránk ható politikai következményektől. De hölgyeim, és uraim! Ez egy pár száz embernek meg a családjának, meg az ismerőseinek a problémája, a miénk. De nem azért kell politikusnak lenni, mert ebből olyan kurva jól meg lehet élni, mert már elfelejtettük, hogy milyen autófényezőnek lenni! Hanem azért, mert meg akarjuk ezeket oldani.

három éve a hideg futkosott a hátamon, amikor meghallgattam a beszédet. ma is tartom, hogy 90 óta vezető politikus szájából ez volt az egyik legtisztességesebb és legprogresszívebb mondandó. ismert, hogy mi valósult meg belőle. a backfire, b+! az ellenhatás. azóta a szegény cigányember esélyei nemhogy nőttek, hanem kárukra olyan párt vált jelentős tényezővé magyarországon, amelyik politikáját (s ebből adódó népszerűségét) gyakorlatilag kizárólag nettó cigánygyűlöletre építi. (na jó, közben persze antiszemita is, de nem igazán ez hozta, hozza nekik a voksokat.)

az mszp és szdsz döntéshozói egy kukkot sem értettek meg az öszödi beszédből. helyette tevékeny asszisztálásuk mellett eltűrték, hogy a köztársaság alapintézményei szétrohadjanak. ugyan ki gondolja ma komolyan, hogy a négyes metrótól a pécsi autópályáig tisztességes mederben folynak a nagyberuházások? ugyan ki gondolja komolyan, hogy tisztességesen működik az igazságszolgáltatás, amikor soha senki nem ismerte el a felelőségét a móri justizmordért? ugyan ki csodálkozik azon, hogy a betíltott magyar gárda tagjai ma is úgy grasszálnak a közterületeken, mintha mi sem történt volna? ugyan kit lep meg, hogy nem tellik el egyetlen nap sem anélkül, hogy kiesne egy újabb csontváz a szekrényből?

a harmadik magyar köztársaság rövid történetében először fordult elő, hogy egy meghatározott politikai erő két ciklust kapott egymás után a választóktól. ez pontosan nyolc év hatalomgyakorlást jelent. annyit sikerült elérnie, hogy a kisebb párt gyakorlatilag már a választás előtt felszámolta magát, a nagyobb meg jövőre küzdhet az 5 %-os limit meghaladásáért. s ezért sem a fidesz, sem a jobbik, sem az ősi turáni átok nem tehető felelőssé. mert felesleges másra mutogatni. mert bele kell nézni a tükörbe!

hiszen demokráciában a közhatalmat csakis egy módon szabadna gyakorolni.

kurva nagy alázattal...